A MÁV Szimfonikusok mindennapjai

Szívből születtek, szívhez szólnak

Mi fontos az első próbán? Hogyan épül fel a próbafolyamat? Mit kell tudni Csajkovszkij negyedik szimfóniájáról? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszol Halász Péter, következő koncertünk dirigense.

2017. január 26. - MÁV Szimfonikus Zenekar
  • Hogy érzi magát most, közvetlenül az első próba után?
  • Az első próba mindig nagyon különleges esemény a karmesternek, mert akkor ismerkedik a zenészekkel. Egy hangszeres művész ismeri a hangszerét, ám egy karmester gyakorta új zenekarral találkozik, új kollégákat, hús-vér embereket ismer meg. Ez igazán izgalmas, talán még izgalmasabb, mint maga a koncert. Nagyon jól éreztem magam, és csodálatos darabot próbáltunk, Csajkovszkij IV. szimfóniáját. Csütörtökig még sok munka vár ránk, de úgy érzem, előre jutottunk. Nagy örömömre szolgál, hogy sok kiváló kolléga ül itt a zenekarban. Szívesen dolgozom velük, és biztos vagyok benne, hogy mindannyiunk számára élmény lesz ez a koncert.
  • Mi a feladat, amikor első alkalommal dirigálja a zenekart? Rögtön belemélyedni az egyik műbe, vagy inkább átfogó képet kapni az összesről?
  • Nagyon jó a kérdés – nem hiszem, hogy erre van bármilyen klisé. Ez attól is függ, hogy egy darabot játszott-e már a zenekar, vagy nem. Számít az is, hogy egy darabnak melyik tétele próbálandó és melyik nem. Sok olyan zeneművet ismerünk, amelyek inkább spontán inspirációt igényelnek. Az első próbák számomra mindig arra szolgálnak, hogy a technikai dolgokat rendbe rakjam, azokon már nem szeretek a végső időszakban dolgozni.

16251250_207697049698057_913327701_o.jpg

  • Ezek szerint a mostani műsorból a szimfónia jelent „technikai nehézséget”?
  • Igen, ebből a programból az a leginkább fajsúlyos mű. Persze ezt nem lehet csak így kijelenteni, hiszen Kodály Psalmus Hungaricusa is fajsúlyos darab. De ha azt nézzük, hogy ez a program kétszer 45 perces, és a műsoridő felét Csajkovszkij IV. szimfóniája teszi ki, akkor valószínű, hogy erre kell a legtöbb figyelmet szentelnünk. Ezen belül is az első tételre, ami meglepően hosszú, még a romantikus repertoáron belül is. 18 perc. Hosszabb, mint a többi Csajkovszkij-tétel, technikailag sem könnyű. Így mindenképp azzal szerettem volna kezdeni a munkát.
  • Az említett műveken kívül még Kodály Galántai táncok c. darabja van műsoron, technikailag az sem a legegyszerűbb játszanivaló anyag...
  • Igen, az lesz a koncert „nyitánya”. Az az érdekes (és kicsit vicces is), hogy jelen esetben minden darabunk olyan, hogy azzal nyugodtan be lehetne fejezni egy koncertet. A Galántai táncok technikai nehézségéről: úgy gondolom, hogy egy magyar zenekarnál ez repertoárdarab kell, hogy legyen. Tény és való: nem egyszerű, de valójában nincs olyan mű, amire azt mondhatnánk, hogy egyszerű. Ha a Kis éji zenét kell interpretálni, akkor azt nagyszerűen, briliánsan és stílusosan előadni legalább akkora feladat, mint mondjuk egy Bruckner-szimfóniát. Minden darabnál más és más nehézséggel néz szembe az ember – persze az öröm, hogy ezeken dolgozhatunk.
  • Van a három darab közül kedvence? Ha ki lehet emelni egyet ilyen címkével.
  • Igazság szerint mindegyik a kedvencem. Nekem az a feladatom, hogy amikor a Psalmus Hungaricust vezénylem, akkor arról legyek meggyőződve, hogy az a világ legszebb darabja (és erről könnyű meggyőzni magam). Mikor a Csajkovszkij-szimfóniát vezénylem, akkor abban kell hinnem, hogy az a világ legcsodálatosabb zenéje. Ilyen remekműveknél ez könnyű, mert szívből születtek és szívhez szólnak. Nagyon őszinte darabok. A Galántai táncok inkább reprezentatív mű, showelemekkel teli.

16326634_207696643031431_573910775_o.jpg

  • Mi az, ami a negyedik szimfóniát kiemeli a Csajkovszkij-szimfóniák sorából? Mitől különleges?   
  • Csajkovszkij olyan zeneszerző, aki minden műfajban nagyot alkotott, az első számú opuszától a haláláig mindig is a dallamok dominálták munkásságát. Talán Chopint és Schubertet tudnám a zenetörténetből példának felhozni, akik szintén ennyire dallamcentrikus zeneszerzők, mint Csajkovszkij. Felismerhető egyfajta váltás, ami először a negyedik szimfóniánál tapasztalható az első háromhoz képest, és ami az utolsó három szimfóniára is jellemző. A csodálatos dallaminvencióhoz, kristálytiszta struktúrához rendkívül személyes, őszinte és tragikus hang párosul. A negyedik szimfónia komponálásától kezdve mindegyik darabjából kihallatszik hullámzó lelki állapota, amely előre vetíti a szerző végzetét. Szinte hihetetlen, hogy valaki ennyire bele tudta tenni saját, őszinte érzéseit egy zeneműbe, ez nagyon-nagyon ritka. A negyedik is életrajzi ihletésű szimfónia tehát, ami rögtön egy sorsmotívummal kezdődik. Maga Csajkovszkij mondta, hogy a sors elől nem lehet menekülni. Hiába vannak az embernek vágyai és álmai, ha a sors mást akar, eltipor mindent.

 

Az interjút készítette és lejegyezte: Hörömpöli Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://mavzenekar.blog.hu/api/trackback/id/tr3612157461