A MÁV Szimfonikusok mindennapjai

Az ember szinte ösztönösen érzi a lendületet, a pörgést, suhanást...

...avagy egy beszélgetés Hollókői Hubával Straussról, Széchényiről és nem létező új évi fogadalmakról

2018. január 09. - MÁV Szimfonikus Zenekar

Az újévi koncertünkön [jan. 13., 11:00; Olasz Kultúrintézet] a Strauss-család és Széchényi Imre művei közül adnak elő pár kiválasztottat. Mely darabok kerültek a műsorba és miért?

Bár a Strauss-életmű hatalmas, ezúttal igyekeztem a népszerűbb darabok közül választani. Mivel a koncert „témája” Strauss és Széchényi, és Széchényi Imre művei majdhogynem ismeretlenek a szélesebb publikum számára, ezért a Denevér nyitánnyal, a Kék Duna keringővel és a Pizzicato Polkával olyan fogódzót szerettem volna nyújtani a közönségnek, amihez könnyen mérhető Széchényi elegáns, sallangmentes stílusa. A Frauenhertz polka-mazurka talán kevésbé játszott, ám nem kevésbé igényes és izgalmas mű. Egy Strauss-csárdást is belecsempésztem a műsorba, mégpedig a Denevér című operettből, ami saját átiratom szólóhegedűre és zenekarra.

Strauss művei rendkívül színesek, kifejezetten öröm vezényelni, játszani őket. Igényes tánczenék, igazi, gondtalan, békebeli hangulattal. Keringőt alkalomadtán még mindig táncolunk, így talán közelebb vannak a közönséghez, mint régebbi társaik, mondjuk egy menüett. Az ember szinte ösztönösen érzi a lendületet, a pörgést, suhanást, ezeket a zenéket hallgatva.

14563584_724723457665999_2434423421058309063_n.jpg

Hollókői Huba [Fotó: Kelko Niki]

Széchényi Imre műveit nem játsszák gyakran. Ki ő, mikor alkotott? Stílusa miben hasonlít a straussihoz, és miben egyedi?

A „nem gyakran” ebben az esetben azt jelenti, hogy az elmúlt 120 évben tudtommal nem is adták elő a műveit. Széchényi Imre szinte évre pontosan Johann Strauss kortársa volt. Mindketten 1825-ben születtek, és egy év különbséggel haltak meg a századforduló előtt. Főrend, diplomata, országgyűlési képviselő, Széchenyi István unokaöccse, gyermekkorában Ferenc József játszótársa: ezek alapján is látszik, a zeneszerzés az ő esetében megmaradt egy nagyon magas szintű hobbinak. És bár állítólag a maga korában a magyar keringőkirálynak nevezték, műveinek kiadását valamiért mégsem propagálta, pedig minden valószínűség szerint erre könnyen lett volna módja. A második világháború után nemesi származása, a nagypolgári, arisztokratikus bálok háttérbe szorulása sem kedvezett darabjai újrafelfedezésének.

A bécsi, szentpétervári udvari bálokon hasonló zenei inspirációkat kaphattak mindketten. Széchényi művei véleményem szerint intimebbek, mentesek a harsány, vagy a Pizzicato polkához hasonló speciális effektektől. Dallamvonaluk lírai, néha melankolikusabb Straussénál. Hangszerelése kiegyensúlyozott, ám ebben Straussnak jóval nagyobb rutinja volt, hiszen több száz keringője és polkája mellett számos operettet is komponált, míg Széchényi alig egy tucat művet írt zenekarra. Mindenesetre teljes mértékben megállják a helyüket a nagynevű kortárs mellett, és remélem, egyre gyakrabban fognak felcsendülni legalább a magyarországi újévi koncerteken. Talán egyszer majd újra Bécsben is? Ki tudja? Rendkívül örülök, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekar aktív partner az ilyen és ehhez hasonló felfedezésekben.

Riccardo Muti azt mondta a bécsiekkel közös újévi koncertje előtt egyik interjújában, hogy "Strausst előadni és játszani hallásra könnyűnek tűnhet, de pont az ellentéte igaz". Mit gondol erről?

Ez pontosan így van. Annyi finomság, leheletnyi rubato, évszázados tradíció kötődik ezekhez a darabokhoz, ami gyakorlatilag lekottázhatatlan. Egy igazán jó előadáshoz rendkívüli módon összeszokott zenészek kellenek, a legmagasabb technikai szinten. Másképpen szinte lehetetlen biztosítani azt a könnyedséget, amit a közönség elvár, hiszen az egyes zenekari szólamok virtuózak, szólisztikusak, ugyanakkor a formának és a finom hangszerelésnek köszönhetően a legapróbb egyenetlenség is azonnal észrevehető. A karmester feladata ezeknek a szólamoknak az egységbe kovácsolása, a helyes arányok „kikeverése”, legyen szó tempókról vagy a hangzás kiegyensúlyozottságáról.

Megfogadott valamit az új esztendőre? Akár zenei téren. Milyen kihívások, koncertek várnak idén Önre?

„Tanulni, tanulni, tanulni!”, ahogy egy nagy karmester is mondta. De a viccet félretéve: nem szokásom az újévi fogadalom. Nem kell megvárni január elsejét, ha az ember el akar kezdeni, vagy be akar fejezni valamit. Kihívásra nem is kellett sokat várni idén, január 3-án már Carment dirigáltam, amire szintén illene Muti mondása: hallgatva könnyűnek tűnhet - viszont vezényelni is nagyszerű élmény! Több magyar vonatkozású koncertem is lesz Finnországban, köztük Láng István Cimbalom Concertojának ősbemutatója, és Eötvös Péter Da Capo című művének finnországi bemutatója. Mexikóban Sibelius és más finn szerzők műveiből összeállított programot fogok vezényelni, ősszel pedig Mozart Figaro házasságának próbái kezdődnek. Idén is szervezünk karmester kurzust közösen a MÁV Szimfonikus Zenekarral, mellette folytatom az átiratok készítését, és remélem, több időm jut kamarazenélésre, mint tavaly.

Zenében és élményekben gazdag új évet kívánok mindenkinek!

 

Hörömpöli Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://mavzenekar.blog.hu/api/trackback/id/tr3313562857