A MÁV Szimfonikusok mindennapjai

A MÁV Szimfonikusok mindennapjai

Székely Szabolcs: A CSIGA, AKI NEM TALÁLT HAZA - 1. rész

– verses elbeszélés –

2021. szeptember 30. - MÁV Szimfonikus Zenekar

szekely_szabolcs_1_c_mihaela_chintoiu.jpg

Székely Szabolcs [Fotó: Mihaela Chintoiu]

 

ELSŐ FEJEZET – PROLÓGUS

 

Olvasók! Sziasztok. Az van, hogy aggódom.
Hogyan kezdjem el, és hogyan folytatódjon?
Hisz a mesemondás szabálya köztudott:
izginek kell lenni – szóval, most izgulok. 

Elég érdekes lesz, amit elmesélek? 
Én tudom, hogy az lesz, mert az lesz, de tényleg,
na, de meggyőzlek-e erről? – ez a vágyam –
rögtön, itt, a versem nyolcadik sorában.

Annyi minden csábít e percben is! Most már
te is, jó olvasóm, talán Facebookoznál,
hírfolyamot görgetsz, csekkolod az Instát,
olvasnál tovább, de…. mást olvasnál inkább. 

Jaj, mindenki szétszórt! Jaj, mindenki kapkod!
Száz programot futtat egyszerre a laptop,
Zenét is úgy kezdesz hallgatni, hogy három
album között váltogatsz a Spotify-on. 

Dolgozol? Halogatsz. Szorongani kezdesz,
bosszant, hogy előre tudtad már, hogy ez lesz,
sietsz, kapkodsz megint, így se jó, úgy se jó:
vagy multitasking, vagy prokrasztináció. 

Én vagyok az élő bizonyíték, tessék,
hogy a halogatás tényleg népbetegség,
Te is már bosszankodsz: „mikor kezdődik el
végre a történet?” Hát, elkezdem. Figyelj. 

Már ha tudsz… figyelni. (Jól van, befejeztem!
Különben, azt hiszem, átmentél a teszten,
hogyha mostanáig kibírtad az entrée-m.)
„Nem igaz! Már megint csak időt húz. Agyrém!” 

Nem az időt húzom! Jó okaim vannak
időt szentelni a figyelemzavarnak,
és a kapkodásnak, és a sietésnek,
mielőtt indítom szorongó mesémet. 

Történetünk hőse, ő is ebben szenved:
fókuszban tartani a kóbor figyelmet,
otthon lenni mindig, minden pillanatban
szépen, araszolva, nyugodtan és lassan, 

hát ezekre, bizony, főhősünk képtelen:
mindenhol szeretne lenni – csak nem jelen.
Mindent akar, persze, mindent, és azt rögtön.
Nincs nála szétszórtabb teremtmény a földön, 

türelmet nem ismer, nem ismer nyugalmat,
ebből a szempontból hiszteroid alkat.
(Ugyebár négyféle alkat ismeretes,
van még a skizoid, depresszív, kényszeres: 

így tipologizál a pszichológia).
Egy szó, mint száz, hősöm: egy kapkodó csiga.
Hogy? Még nem is mondtam? Csiga lesz a hősöm.
Akkor ezt most hagyom, hogy megemésztődjön. 

Főszereplőnk: csiga. És ha ez nem elég:
utcazenélésből keresi kenyerét,
mesém állatmese, helyszíne lenn a park,
fedezzünk fel együtt gyepet, flasztert, avart,

ösvényt, játszóteret, szökőkutat, tölgyet –
olvasóm, ígérem, nem csigázlak többet,
sok kaland vár, hidd el, induljunk el, gyerünk!
Máris tovább csúszik-mászik történetünk.

  

Székely Szabolcs (1983, Budapest) költő. Legutóbbi kötete A beszélgetés története címmel jelent meg (2021, Magvető). 

A bejegyzés trackback címe:

https://mavzenekar.blog.hu/api/trackback/id/tr7916704750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása