A MÁV Szimfonikusok mindennapjai


Szabó T. Anna: ÁTÜLTETÉS ÉS ÜLTETÉSREND – KÓR, KORSZELLEM, KORSZERŰSÉG

2020. június 02. - MÁV Szimfonikus Zenekar

         Közös virtuális előadásra készülődtem Győri Noémi fuvolaművésszel. A zenei fordításról és a műfordításról beszélgettünk, arról, hogyan viszünk át műveket „a túlsó partra”: ők fuvola-gitár átiratokat készítenek, én pedig verseket és regényeket fordítok magyarra. A pontosság határait kerestük…

Tovább

Szabó T. Anna: MOZART MADARA

             A karanténban mindig történik valami. Az „egyhangúság” szón gondolkozom most, hogy ha egy hangot hall mindig az ember, akkor az jó-e vagy rossz – hiszen milyen jó hallgatni egy hangvillát, vagy az Om-ot kántáló szerzeteseket, milyen egész testet-lelket bizsergető és átható élmény egy…

Tovább

Szabó T. Anna: SZÜLETÉSNAP

             Ágota hetvenöt éves. Pont annyi, mint a kedvenc zenekara, még a születésnapjuk is egyformán áprilisra esik. A koncertek hiányoznak neki a legjobban a karanténban, a zene eleven árama, amely egyszerre erős és sebezhető, hiszen bármikor abbamaradhat, és beállhat a rémület csöndje. Ezt jól…

Tovább

Szabó T. Anna: KÉRDÉSEK ÉS KÉPZELGÉSEK

             Szép hosszú estét töltöttem el az álló autómban február végén, nem tudtam elmozdulni a rádió mellől, miután hazaértem – a Bartókon izgalmas műsor ment, csak közben kapcsolódtam bele, úgyhogy nem tudtam, mit hallok, de ott ragadtam a kocsiban, mert olyan szép volt, hogy nem lehetett…

Tovább

Szabó T. Anna: CSUKOTT SZEM, NYITOTT FÜL

             Nemrégen régi barátnőmnek, Eszéki Erzsébetnek meséltem erről a MÁV-zenekaros cikksorozatról, ő pedig lelkesen csatlakozott a beszélgetéshez azzal, hogy mennyire várja a zenekar februári közös hangversenyét Maxim Vengerovval. Ő már régebben megismerte személyesen ezt a  rendkívüli…

Tovább

Szabó T. Anna: BEETHOVEN HAJSZÁLA

Szabó T. Anna [Fotó: Dragomán György] Képeket nézek, zenét hallgatok közben. Kastélypark, múzeum, Apassionata…. És egyszer csak elképzelek egy orvostanhallgatót, aki szerelmes egy tizenöt éves zongorista lányba. Az arcukat először nem látom, csak a fiú fejét, profilból – fekete szemüvege van,…

Tovább

Szabó T. Anna: EMELKEDÉS ÉS ELMÉLKEDÉS

Brecht munkanaplóját olvasom, egy ponton (1942 júliusában) azt írja: „nyomorúságos dolog, hogy még csak annyira sem vagyunk képzettek a zenében, hogy megértsük, mit nem értünk”. Azután írja ezt, hogy a Kaliforniai Egyetemen meghallgatta Schönberget, aki a zeneszerzés elméletéről beszélt, a…

Tovább

Szabó T. Anna: ŐSZ: KÖZÖS ÖRÖMÖK

Voltak idők, amikor még unokák és nagyszülők zenei érdeklődésében sokkal több volt az átfedés. Az én Romániában eltöltött gyerekkoromban például esélyem sem volt másmilyen zenét hallgatni, mint amit elém tettek vagy megengedtek – hol volt még a szinte korlátlan zenei hozzáférés és a…

Tovább

Szabó T. Anna: A HANG ÉS CSEND HÁZA

  Vajon szabad-e sírni egy koncertteremben? Költő vagyok, elemien hat rám minden, ami szép, a zene pedig a szavaknál ezerszer erősebben rezonál bennem, úgyhogy a legtöbb koncertlátogatás önfegyelmi gyakorlat. A zenekar, a szólista, a karmester a pódiumon az előadásra koncentrál, technikával…

Tovább

Lackfi János: LUMBÁGÓS CASANOVA ÉS A TÖBBIEK

Lackfi János szereti a zenét, és mint afféle írónak, mindig eszébe jut valami. A MÁV Szimfonikusok felkérésére havonta a zene és a zenekar ihlette írásait olvashatja itt a nagyérdemű. A szereplők és a történetek a képzelet szülöttei. Leginkább.

            Kitti a könyvtárba lépve rászólt Eszterre:             - Halkítsd le, kiesnek az ablaküvegek!             - Nem lenne csoda, már a gitt is összeszáradt, télen meg emlékszel, hogy süvít be a szél! Le se kell vegyük a polcról az orosz irodalmat, bejön a sztyepp a réseken.             - Már…

Tovább