Meláth Andrea [Fotó: n/a]
Mahler Rückert-dalciklusát énekli nemsokára a MÁV Szimfonikus Zenekarral. Melyik Mahlert hallhatjuk itt, a haláltól rettegőt, vagy a boldog, szerelmest?
A mű születése 1901-1902 közé tehető, Mahler ebben az időszakban karmesteri pályafutásának csúcsán állt. Ekkor ismerte meg Alma Maria Schindlert is, akit 1902-ben felségül vett. Még ebben az évben megszületett első lánya, Maria Anna. Mondhatjuk azt, hogy Mahler élete legszebb korszakát élte a mű keletkezésének idején. Véleményem szerint a boldog és szerelmes Mahlert hallhatjuk, hiszen a halál közeli életérzés vagy az elmúlás egy olyan zseniális ember tudatában, alkotói világában, mint Mahler, az örömteli élet túlvilági boldogságban való kiteljesedése.
Mit kell tudni a dalok tematikájáról?
A dalok, mint azt a cím is jelzi, Friedrich Rückert válogatott verseinek megzenésítései. A Kindertotenlieder dalciklus mellett Mahler még öt verset zenésített meg a nagy német lírikustól. Zongorakíséretet mind az öt dalhoz írt, ám zenekari kíséretet csak négyhez ezek közül. A „Liebst du um Schönheit” zenekari változata nem Mahlertől származik, hanem Max Putman, egy Lipcsében élő karmester készítette a Kahnt kiadó megbízásából.
A ciklus egyes elemei között nincsen összefüggés. A dalok a költő és a zeneszerző rokon életérzését, érzésvilágát tükrözik, egyes szám első személyben íródtak és rendkívül személyes hangvételűek. Megtalálható bennük az egyszerű strófikus dalformától a virtuóz nyelvjátékon át a nagyszabású zenekari hangzású, súlyos eszmei mondanivalójú műig a mesteri kompozíció minden formája. A már korábban említett „Liebst du um Schönheit” című dalt Alma születésnapjára írta, ajándékképp.
Mi legnagyobb kihívás a mű előadásakor?
A Rückert-dalok 20 perces előadásakor egy énekes számára a dalok hangulatának azonnali és legautentikusabb megszólaltatása a kihívás. Könnyebb dolgunk van, ha a dalciklus dalai között kapcsolat van, hiszen akkor egy úton folyik a zenei és érzelmi építkezés. Itt, mivel semmilyen kapcsolat nincs a versek között, építkezésről szó sem lehet, minden dalhoz különböző karakter és hangulat szükségeltetik. Számomra ennél a dalciklusnál olyan ez, mint egy impresszionista képtárban való tárlatvezetés. Azért sem áll ez távol tőlem, mert a legkedvesebb korszakom mind zenében, mind képzőművészetben a huszadik század első felének impresszionista világa.
Említette, hogy a darabot zenekari- és zongorakísérettel is elő szokták adni. Melyik verzió illik jobban a műhöz?
Teljesen más a dalciklust zongorával előadni, az sokkal intimebb, befelé fordulóbb. A zenekari változat viszont számomra sokkal több színt ad, a különböző hangszerek változatossága miatt. Minden hangszer más karaktert, más hangszínt elevenít meg. Hallgatva őket, ezekkel a karakterekkel én magam is tudok játszani, végtelen inspirációt jelentenek. Nekem, mint előadónak a hangszínekkel való játék a legnagyobb kihívás, minden esetben, de ennél a dalciklusnál különösen. Úgy érzem, ezzel lehet a dalok önálló voltát, egyedi karaktereit a legautentikusabban megfesteni.
Mennyire áll közel Önhöz Mahler világa?
Mahler az egyik kedvenc zeneszerzőm. Lelkivilága, látásmódja nagyon közel áll hozzám. Nagy öröm számomra, hogy minden zenekari dalciklusát volt szerencsém énekelni. A „Dal a Földről” c. művének előadása egy operaelőadással is felér, kiváltképp, ha egy Richard Strauss operával hasonlítom össze. Hangzásviláguk nagyon hasonló, csak míg Mahler számomra a konkrét mélységeket és magasságokat feszegeti, addig R. Strauss a kiszámíthatatlan csapongás zseniális úttörője.
Sajnos nem sűrűn hallhatja a közönség Mahler dalciklusait (inkább szimfóniái kerülnek műsorra, érthető módon), de ezek közül is, azt hiszem a Rückert-dalok szólalnak meg a legritkábban. Mindenképp meghatározó élmény lehet a hallgató számára, különösen a dalok sokszínűsége és különböző karakterei miatt.
Hatalmas megtiszteltetés és öröm a MÁV Szimfonikus Zenekarral és kiváló karmesterükkel, Csaba Péterrel való közös munka, nagyon várom!
Készítette és szerkesztette: Hörömpöli Anna
