2018. november 2-án 19:00 órakor a Zeneakadémia Nagytermében csendül fel Brahms Német requiemje. A szólisták Horti Lilla (szoprán) és Szegedi Csaba (bariton) lesznek, a MÁV Szimfonikus Zenekart és a Kodály Kórus Debrecent Sztanyiszlav Kocsanovszkij vezényli. A koncertet élőben közvetíti a Bartók Rádió.

Az alábbiakban az est karmesterével készült interjúnkat olvashatják.

Sztanyiszlav Kocsanovszkij [Fotó: Daniil Rabovsky]

Mesélnél kicsit az eddigi magyarországi élményeidről?

Hogyne! Háromszor jártam eddig az országban: kétszer az Óbudai Danubia Zenekarral koncerteztem (2016-ban és 2018-ban), a kettő között pedig Ligeti Requiemjét és Kodály Psalmus Hungaricusát próbáltam a Nemzeti Énekkarral és kiváló szólistákkal. Minden ittlétemre szívesen emlékszem vissza. Budapest számomra első látásra szerelem volt! Az összes estémet a városban kószálva töltöttem. Az egyik kedvenc sétacélpontom a Duna melletti villamosvonal lett, a pesti oldalon.

A MÁV Szimfonikus Zenekarral pedig ez lesz az első együttműködésed.

Így van, és már nagyon várom! Tavaly kaptam a kedves megkeresést, és ezzel együtt a javaslatot, hogy Brahms Német requiemjét adjuk elő. Be kell vallanom, hogy a mű a kívánságlistám legelején állt amúgy is, ezért külön boldog vagyok, hogy vezényelhetem! Bár kórusban megannyiszor énekeltem már egészen gyerekkoromtól kezdve, ez most számomra is egy „első” lesz – dirigensként, Budapesten.

Ha három szóval kellene jellemezned Brahms Requiemjét, mik lennének azok?

Hit, remény, szerelem...

És több szóval?

Szerintem érdekes tudni, hogy:

• A Német requiem volt Brahms első igazi nagy sikere.
• Semelyik másik művének komponálása nem tartott ennyire hosszú ideig. (Tíz év alatt készült el.)
• Nemcsak a megírása tartott sokáig – maga a mű is hosszúra sikeredett, ez munkásságának leghosszabb darabja.
• Brahms maga választott szövegéül idézeteket a Lutheránus Bibliából, ám egyik kiválasztott részlet sem tartalmazza Jézus nevét. (Ő maga ateista volt. Bár megpróbált hinni Istenben, egyszerűen képtelen volt rá.)

Hasonlítható a mű bármely másik, ismertebb requiemhez?

Brahms az egyik olyan zeneszerző, akit véletlenül sem lehet összekeverni mással. A zenei nyelvezete teljesen egyedülálló, és csakis hozzá tartozik.

Milyen szemlélettel fogod vezetni a próbákat?

Szerintem Brahms összes művét kamarazeneként kell értelmezni és előadni, még akkor is, mikor teljes, nagy létszámú zenekart és kórust használt. Minden résztvevő előadónak éreznie kell az összefonódást, a kamarazenei szellemet. És ez nem könnyű. Ezt az irányt igyekszem majd segíteni, és kreálni egy nagy, kerek egészet!

Sok szeretettel várok mindenkit a koncertre, felejthetetlen élményben lesz részük!  

Készítette, szerkesztette: Hörömpöli Anna